Szenzoros integráció fejlesztése

Szervezetünket folyamatosan érik ingerek, egyrészt a külvilágból, másrészt saját testünkből. Sokféle csatornán, sokféle inger éri egyszerre testünket, ezek felfogása és összerendezése sokszor nehéz feladatot jelent. Mind az egyes érzékek működésében, mind az érzékletek összerendezésében felléphetnek nehézségek. Az érzékletek összerendezésének – a szenzoros integrációnak – a zavara, az idegrendszer éretlenségének a következménye. Az elmaradás befolyásolja a készségek, képességek alakulását, a közösségi elvárásoknak való megfelelést is.

A szenzoros integrációs terápia az alapkészségek fejlesztésére irányul. A terápiában az a fejlődési út járható végig, amelyben a gyermek születésétől halad. A fejlődés valamely “lépcsőjének” kimaradása megismételhető, a fejlődési fokozatok betartásával a diszharmonikus fejlődés korrigálható.

A terápia azon alapul, hogy az érzékletek legjobb összerendezője a mozgás.

A mozgás az egyik legfontosabb eszköz, amelynek segítségével a korai életszakaszban hatni lehet az idegrendszerre. Lehetőséget ad – játékos formában -, olyan fejlettségi fok elérésére, amely már megalapozott bázisa lehet a hagyományos fejlesztő pedagógiai munkának. Nem helyettesíti azt, hanem inkább megelőzi, vagy kiegészíti. Különösen jól használható a részképesség zavarok, beszédsérülések alapjainak rendezésénél. Az egyéni fejlesztési program alapja a gyermek feltárt készség és képességszintje.

Az egyéni képességekhez igazodó fejlesztés felkelti a kíváncsiságot – amely az ismeretek alapja –, és erre építve a próbálkozáshoz, a nehezebb “feladat”, helyzet megoldásához vezeti el a gyereket.

A sikert megélő gyerek szívesen megy a közösségbe, mert nem él meg másságot, amelyet a sikertelenség jelent. Olyannak lenni, mint a többi, képesnek lenni arra, amire a többi, a közösségbe beletartozni – ez a gyerekkor egyik hangsúlyos motiváló tényezője.

Azok a gyerekek is, akiknek a szokásostól eltérő a fejlődése, megtalálják az örömöt ezekben a tevékenységekben. A bennük rejlő öngyógyító lehetőség teljesedik ki a maga természetes, szabad, örömteli és aktív módján a játékok során is.

A terápia eszközei izgalmas, nagy méretű, színes játékok, azaz olyan játékszerek, amelyek az egyensúlyi- és a tapintási rendszer számára nyújtanak ingereket. A sokféle eszköz, – a hinták, labdák, csúszdák, kötelek, gyűrűk stb.– fantáziadús használata arra szolgál, hogy az ingerléssel javítsa az agyféltekék közötti kapcsolatot, és így jobban működjön a tanulási-megismerési folyamat, így megelőzhető a későbbi tanulási- és magatartási probléma. A foglalkozások hatással vannak a gyermek önbizalmára, koncentrációjára is, mivel önmaga kezdeményezi a cselekvést, tervezi és találja meg a variációkat.

A csoportos foglalkozások keretében szociális készségei is fejlődnek, emellett örömmel tölti el a mozgás.

A szenzoros integrációs terápia kihat a gyermek egész személyiségének fejlődésére:

  • Fejleszti és pontosítja a nagymozgásokat, tudatosabbá teszi a ritmus és az irányok kontrollját.
  • Erősíti a testsémát és a testtudatot.
  • Fejleszti a test két oldalának integrációját
  • Fejleszti a tér, az irány és a formaészlelést.
  • Fejleszti a szem-kéz koordinációt, finommotorikát.
  • Segít a megkésett járás, a megkésett beszéd, a megkésett szobatisztaság esetén.
  • Segíti hogy kialakuljon a szociális viselkedés, a szabálytudat, a figyelem és az önbizalom.

A terápia időtartamát a gyermek fejlettségi szintje határozza meg.

Heti 2×1 óra foglalkozás indokolt.
Kis csoportban (2-3 fő) történik a fejlesztés, ahol a gyermekek motivációjára alapozva tudatosan építi fel a fejlesztés irányát a szakember.
Gazdag lehetőséget kínálnak a változatos és újszerű eszközök.

Mátrai Bernadett logopédus, mozgásterapeuta telefon:06-30-6357775 email: felzarkozunk.alapitvany@gmail.com

Szólj hozzá

1 × 4 =