Gyermekterápia

Gyerekterápia

A gyermekterápia jelentősen eltér a felnőttek terápiájától. Legtöbbször a szülő kezdeményezi, az ő hozzáállása befolyásolja a terápia menetét, időtartamát is. Fontos, hogy ne csak a gyermek, a szülő is elfogadja a pszichológust, bízzon benne, ossza meg vele minden kérdését, aggodalmát.

Az első találkozás minden esetben az édesanyával vagy a szülőkkel közösen történik. Ezt követi a gyermekkel való közös munka, a 4-6 alkalomból álló diagnosztikus szakasz. A pszichológus megismerkedik a gyermekkel és biztonságot teremtő keretek között a gyermek életkorának megfelelő játékokkal, feladatokkal, tesztekkel törekszik a probléma hátterében álló lehetséges okok feltárására, megértésére.

fotó: freepik.com

Amennyiben szükséges, a diagnózis alapján elkezdődik a gyermek terápiája. Ekkor tisztázásra kerül: a terápia célja, keretei, lehetséges időtartama. A felnőttek terápiájával szemben a beszélgetés háttérbe szorul. A  gyerekek terápiájában nagy szerepet kap a játék, a rajzolás, az alkotás, a fantázia, a bábjáték és a mese. Ezek a tevékenységek lehetőséget biztosítanak a gyermek számára a probléma, elakadás, a feszültségek, érzések megjelenítésére, így a nehézségek hozzáférhetővé és feldolgozhatóvá válnak. A játékok lehetővé teszik a lejátszással a helyzetek, élmények jobb megélését. A kapcsolódó érzések, érzelmek differenciálásával megérthetővé és elfogadhatóvá válhatnak az addig fenyegető veszélyt jelentő helyzetek, kapcsolatok. Az ismétlődő és sokszori lejátszás, újbóli átélés a terapeuta által nyújtott biztonságos keretek között lehetővé teszi a fenyegető jelleg leépítését. A végső megfogalmazással a helyére kerül az addig érthetetlen,szorongató érzelem.

A gyermekek terápiájában  nagy hangsúlyt kap a szülőkkel történő rendszeres konzultáció. Fontos visszajelzés a szakember számára a gyermek viselkedésében megjelenő változás iránya, mértéke. A család működésének módosulása, a környezet gyermekhez való viszonyulása is meghatározó a pozitív változások elérésében. A rendszeres konzultáció lehetőség arra is, hogy a szülők jobban értsék gyermeküket, az ő érzelmi megéléseit, nehézségeit gyermekükre hangolódva átérezzék, s ezzel a megértéssel elfogadják őt. A megtapasztalt elfogadás biztonságot nyújtó a gyermek számára, lehetővé válik az elfogadás megélése, elérése is.

Miért szükséges a terápia?

Pszichés zavar esetén a gyermek nem tud energiáival az ismeretszerzésre koncentrálni. Társas kapcsolataiban zavar támad, kapcsolatrendszere beszűkül, kiürül, gyakran magányossá válik. Környezetével való együttműködése nehézkes, reakciói inadekvátak, önérvényesítése gyenge vagy nincs. Nem találja meg a lehetséges örömforrásokat, élményeket, érzelmi élete elsívárosodik. A gyermekkor legfonotsabb célja az ismeretszerzés, érzelmi gazdagodás, élmény- és örömszerzés elérhetetlenné válik számára.

Mikor szükséges a terápia?

Forduljon szakemberhez: szorongás, teljesítmény elakadása, viselkedésváltozás, indulatkezelési nehézség, testi tünetek stb. esetén. Felsorolásunk nem lehet teljes körű, ezért javasoljuk a szakemberrel való konzultációt a bizonytalanság elkerülésére.

Milyen következményei lehetnek a terápia elmaradásának?

A gyermek zavarai rögzülnek:

  • gyenge teljesítmény nyújt jó képességei ellenére;
  • kapcsolatai beszűkülnek, megszűnnek;
  • indulatait nem tudja kezelni, környezetével együttműködése konfliktusossá válik;
  • örömtelen élete miatt könnyen függővé válik a későbbiekben;
  • deviáns kapcsolatokba kerülhet, erkölcsi normái képlekenyek, befolyásolható lesz.

Gyakori, hogy a gyermek terápiás ellátása az intézményes keretek szűkössége miatt elmarad. A család nem tudja megteremteni az anyagi lehetőségét a gyermek magánúton történő ellátásának. Ezekben az esetekben az adományozók nagylelkűsége teheti lehetővé, hogy a terápia feltételei megteremtődjenek, s a gyermek boldog, örömteli életet élhessen, kiegyensúlyozott, aktív, gazdag érzelmi életet élő felnőtté válhasson.

Közvetlenül segít szakembert találni:
Tallár Ágnes 06-30-7274735
email:tallaragi@gmail.com

Szólj hozzá

egy × öt =