Nehézségek a matematika tanulásban

Nehézségek a matematika tanulásban

Sok gyereknek van gondja a matematika tanulásával, ilyenkor a szülők tanácstalanok. Mi lehet a baj? Csak lusta? Figyelmetlen? Nem gyakorol eleget? Vagy komolyabb a probléma? Jó esetben korrepetálásra jár, és viszonylag könnyen rendeződik a probléma. Azonban előfordulhat, hogy a korrepetálás sem segít. Ilyenkor a nehézségek hátterében különböző okok állhatnak. A jogszabály két jól elkülöníthető kategóriát határoz meg: a tanulási nehézséget és a tanulási zavart (diszkalkulia). A diagnosztikus gyakorlatban ez a két fogalom háromra bővül a számolási gyengeség fogalmával. Mit is jelentenek ezek? Mit lehet tenni?

Amennyiben a gyermeknél/tanulónál a matematika területén problémák merülnek fel, gyakran az intézmény, ahova a gyermek jár, kezdeményezi a gyermek szakértői vizsgálatát (szülő is kezdeményezheti a vizsgálatot, ha az iskolából beszerzi a szükséges papírokat). Ezt követi egy diagnosztikus folyamat, amely során feltérképezésre kerülnek a gyermek születése körüli és fejlődési adatai, illetve az eddigi történések, események a matematika tanulásában, az eredmények alakulásában, illetve, hogy kapott-e valamilyen segítséget (pl.: korrepetálás, fejlesztés) és ha igen, milyen gyakorisággal, hatékonysággal. Ezt követi egy intelligencia teszt felvétele és a matematikai készségek feltérképezése. A diagnosztikus folyamat általában szakértői véleménnyel zárul, amelyben leírásra kerülnek a vizsgálati eredmények és javaslatok.

A vizsgálat zárulhat úgy, hogy megállapításra kerül, hogy nincs a matematikában különösebb probléma, csak esetleg hosszabb hiányzás, tanárváltás egyéb hasonló okok miatt lemaradt a tananyagban. Ilyenkor egy ismétlő, rendszerező és az új tananyagot feldolgozó időleges korrepetálás elegendő lehet.

Azonban előfordulhat, hogy a nehézségek hátterében részképesség gyengeségek állnak, jó intellektus mellett. Ilyenkor beszélünk tanulási nehézségről. (Az intelligencia hányados átlagos, az intelligencia struktúrája szórt, részképesség gyengeségek kimutathatóak az intelligencia teszt és a tanulási vizsgálatok alapján egyaránt. Tünetei hasonlóak a diszkalkulia tüneteihez, de kevésbé súlyosak, terápiája is megegyezik a diszkalkuliáéval, de jobb a fejleszthetőség prognózisa.) Ekkor a korrepetálás önmagában már nem elegendő, fejlesztő foglalkozásokra is szükség van.

Ha súlyosabb és tartósabb a  probléma, a járási szakértői bizottságok tovább küldik a gyermeket a megyei szakértői bizottságokhoz és itt kerülhet megállapításra a matematika tanulás zavara (diszkalkulia), amely sajátos nevelési igény (SNI) megállapítását is jelenti (átlagos intellektus mellett jelentős elmaradást mutat a matematikai alapkészségek tekintetében). A BNO-10 (DSM-IV) szerint: A diszkalkulia az aritmetikai készségek károsodása, oka különböző funkciók károsodása, vagy késedelme. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Ilyenkor egyéni fejlesztési terv mentén folyik a tanuló matematika tanulása, illetve rehabilitációs foglalkoztatása, fejlesztése.

Egy új jogszabály alapján értékelés alóli mentesítést 2018. szeptember 1-től kizárólag a megyei szakértői bizottságok adhatnak (SNI esetén). Tanulási nehézség esetén az eddig már kiadott mentesítéseket a középiskola végéig a járási szakértői bizottságok meghosszabbíthatják, amennyiben megtörténtek a folyamatos kontrollvizsgálatok és a szakértői vélemények érvényessége nem jár le a kontrollvizsgálatok között. Amennyiben lejár, hiába küldi be a gyermeket az intézmény kontrollvizsgálatra, új vizsgálatnak fog számítani, a diagnosztikus folyamat újra indul és így már mentesítés nem adható ki, hiába volt már a gyermeknek azt megelőzően. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők ezt figyelemmel kísérjék.

Számolási gyengeség (aritmaszténia) esetén pedig alacsony átlagos intellektus mellett jelentkeznek a problémák. A gyermek intelligencia hányadosa alacsony átlagos, viszonylag kiegyenlített intelligenciastruktúra mellett. Tüneteiben, kezelésében hasonló a diszkalkuliához, de itt az ok nem részképesség-gyengeség, vagy részképesség-zavar, hanem a gondolkodási funkciók gyengeségéből ered, így a gyermek csak bizonyos mértékig fejleszthető, korrepetálható.

Mik okozhatják a matematika tanulás zavarát?

  • Részképességzavar (a matematikatanuláshoz szükséges részképességek fejlődése egyenetlen).
  • Agyi károsodás (fejlődési rendellenesség, oxigénhiányos állapotok, toxikus állapotok, stb.)
  • Betegség (epilepszia, anyagcserezavarok, endokrin megbetegedések)
  • Öröklött állapotok (a családban halmozottan fordul elő diszkalkulia, vagy más tanulási zavar, kromoszóma rendellenességek)
  • Hiperaktivitás, figyelemzavarhoz, más tanulási zavarhoz társuló diszkalkulia

Mely részképességek sérülnek?

A figyelem, emlékezet részterületek, melyek bázis készségek a matematika tanulás szempontjából. A fejletlenebb taktilis, vizuális és akusztikus percepció nem tudja segíteni a matematikai fogalmak, a számosság kialakulását. A szenzoros integráció a felelős azért, hogy később absztrakt fogalmakkal tudjon dolgozni (manipuláció, érzékelés, verbális megerősítés). A szerialitás részterülete felelős a számlálás, a növekvő, csökkenő számsorok megalkotásáért, de a matematka tanulásában szinte mindenhez szükséges. A beszéd és a nyelvi képességek megfelelő fejlődése fontos terület a matematikai struktúrák képzéséhez, szerkesztéséhez, megértéséhez. A fogalmi kialakulás (absztrahálódás) nehezítettsége esetén nem értelmez műveleteket, nem alakulnak ki számfogalmai. Fontos részterületek még a gondolkodás, az analízis-szintézis, az analógiák felismerése és alkalmazása, és a ritmus. (Dékány Judit nyomán)

Mikor jelentkezhetnek a tünetek?

Már az óvodás korban is tapasztalhatjuk a matematika tanulás zavarainak első jeleit. A gyermek fejlődésének megalapozó területein jelentkezhetnek (pl.: nehezen alakuló testséma, a téri, síkbeli tájékozódása problémás, kialakulatlan dominanciák jellemzik, nehezen alakul az idői tájékozódása,  szűkös és nehezen bővíthető a relációs szókincse).

Nehézségek mutatkoznak az alábbi területeken is:

  • Számfogalmat megalapozó készségek, képességek, ismeretek, mennyiségi relációk
  • Mechanikus számlálás
  • Mennyiségállandóság  és globális mennyiségfelismerés (ujjon és korongképen)
  • Számnév-(számjegy)-mennyiség-ujjkép-korongkép egyeztetése (társítás)
  • Műveletek: (azonos halmaz elemei, főfogalom alatti összevonás), elvétel, pótlás (kiegészítés), bontás (analízis-szintézis, emlékezet)
  • Szabályok: vizuálisan ritmikus sorok szabályának felismerése, folytatása szabály szerint (manuálisan és rajzolással), szabályjátékok.

A számolási zavar legjellemzőbb iskoláskori tünetei

(a teljesség igénye nélkül, Dékány Judit munkásságának felhasználásával)

  • Rosszul, kezdetleges technikával számol, használja ujjait a műveletvégzésnél, amikor már elvárható a fejszámolás.
  • Nem, vagy nehezen alakulnak ki a számfogalmai alacsony számkörökben is.
  • A tízes átlépéshez nincs megfelelő technikája, vagy rossz módszert alkalmaz.
  • Nem tud fejben gyorsan számolni, akár egyjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni.
  • Az írásbeli matematikai műveletek végzésénél gondot jelent a műveletvégzés iránya.
  • Gondot okoz a maradék megtartása.
  • Kivonásnál iránytévesztések jellemzik, mind fejszámolásnál, mind írásbeli műveletvégzéskor.
  • Nehézséget jelent számára a matematikai műveleti jelek, szimbólumok felismerése, értelmezése, megfelelő alkalmazása, összekeveri a hasonló formájú matematikai szimbólumokat.
  • Többjegyű szorzóval való szorzáskor a részszorzatokat nem tolja el helyi értékeknek megfelelően, vagy rossz irányba tolja el azokat.
  • Relációt hibásan állapít meg. Előfordul azonban, hogy szóban jól állapítja meg, ám a relációs jelek írásbeli alkalmazásában iránytévesztések jellemzik.
  • Problémát okoz számára a számok növekvő vagy csökkenő sorrendbe állítása.
  • Mechanikus számláláskor kihagy, vagy felcserél számokat, akár egy számon belül a különböző helyi-értékeken is.
  • Nehezen állapítja meg a szám helyzetét a számegyenesen.
  • A szorzótáblát nehezen, vagy egyáltalán nem képes elsajátítani.
  • Helyi-értékfogalmai kialakulatlanok.
  • Nehezen érti és tanulja meg a mértékegységek átváltását.
  • Problémát okoz számára a szabályalkotás, felismerés, követés.
  • A térbeli orientáció zavara a geometria területén is megnyilvánulhat, e miatt képtelen megfelelően ábrázolni, szerkeszteni.
  • A szövegértés zavara miatt, szöveges feladatokat nehezen, vagy egyáltalán nem tud megoldani.
  • Képleteket, szabályokat nehezen memorizál, majd keveri ezeket.
  • Gyakran nehézségeket okoz számára a műveletek megfelelő sorrendben való elvégzése.
  • Azok a feladatok okozzák a legtöbb problémát, amelyek több lépésből állnak, vagy megterhelik a rövid távú memóriát, mint például a sok számjegyű számok osztása, vagy egyenletek megoldása.
  • Nem, vagy nehezen értelmezi a törteket, a törtekkel való műveletvégzés lépéseit, azok technikáit keveri.
  • Matematikai, fizikai, kémiai képletek, összefüggések tartalmi hiánya, alkalmazási nehézsége, fogalmi hiányosságok miatt (hiába van számológépe).
  • Előfordul, hogy összeadást, kivonást jól végez, de a szorzás és osztás hibás, nehezen megy.
  • Gondolkodása rugalmatlan.
  • Nehézségei vannak az összehasonlítás, fogalomalkotás, szabálytanulás, következtetés, kérdezés, problémamegértés, becslés, analízis-szintézis területén.

Terápiás lehetőségek

A fejlesztés, a terápia alkalmazkodik a gyermek életkorához és az aktuális fejlettségi szintjéhez. Egyéni ütemben zajlik, kis lépésekben, alkalmazkodva az adott gyermekhez. A fejlesztést gyógypedagógus végzi, de a heti egy-két alkalmat mindennapos otthoni gyakorlásnak is ki kell egészítenie az automatizmusiok kialakítása és a bevésődés miatt. A korrepetálás nem váltja ki a fejlesztést, más szerepet tölt be. A terápia eredményessége több tényezőtől is függ, ezért fontos a szakemberrel való együttműködés és különösen fontos, hogy a szülő, gyermek, a gyermeket tanító pedagógus és a gyógypedagógus együtt működjön. A másodlagos sérülések (pl.: az önértékelés sérülése a sorozatos kudarcok miatt) megelőzésében a gyermeket tanító pedagógusoknak jelentős szerepük van.

Láz Csabáné gyógypedagógus

1 hozzászólás

  1. Kedves Láz Csabáné! Érdekes volt. Szeretném, ha megírná nekem pontosan a hivatkozott szakirodalmat, mert szívesen olvasnék a témáról bővebben. Köszönöm!

    Üdv
    Pirók Mónika

Szólj hozzá

20 − 11 =