Miért dadoghat a gyerek?

miert-dadoghat-a-gyerek

Miért dadoghat a gyerek?

Dr. Kaszab Zita klinikai pszichológus

Dadogásról akkor beszélünk, ha a folyamatos beszédet görcsös elakadások, vagy szótagismétlések szakítják meg és ez a beszéd során gyakran, vagy hullámzóan, de megmarad.

Ennek megfelelően beszélünk tónusos (görcsös elakadás), vagy clónusos (szótagismétlés) dadogásról. Nem ritka mindkettő (tono-clónusos) előfordulása sem a gyermek beszédében, sőt gyakran társul az artikuláció, hangképzés helytelenségével is (pl. pöszeség, raccsolás, nyelvlökéses nyelés).

A dadogás leggyakrabban már az énfejlődés és a beszédfejlődés szempontjából is kritikus időszakban, az összefüggő beszéd kialakulásának időszakaszában jelentkezik, de megjelenése a későbbi időszakban is gyakori.

Mi lehet a dadogás oka?

Kritikus kor: a 3. életév, de a dadogás későbbi időszakokban is pld. 6-8éves korban is elkezdődhet.

A dadogás oka és megjelenési formája időbeli eltolódást mutathat.

A szakirodalom három fő forrást említ, aminek szerepe lehet a dadogás kialakulásában. Örökletes, genetikai tényezők hajlamosíthatnak arra, hogy kedvezőtlen lelki vagy környezeti hatások beindítsák a dadogást. Ugyanilyen hatásuk lehet idegrendszeri sérüléseknek, terhesség alatt vagy a születéskor bekövetkező károsodásoknak, idegrendszeri éretlenségnek, fertőzéseknek is. De dadogáshoz vezethetnek maguk a káros lelki hatások és környezeti ártalmak is. Ezek az okok mintegy pszichoszomatikus együttesként, egymás hatását erősítve, együttesen vagy önállóan, az egyéntől függően tehetők felelőssé a dadogásért.

Az elhúzódó dadogás tehát egyetlen okra, legtöbbször, nem vezethető vissza! Így kezelése is komplex kezelést, pszichológiai, logopédiai együttes, lehetőleg egyidejű kombinált kezelést igényel.

De miért pont a dadogás?

A legtöbb ember születésekor már rendelkezik egy úgynevezett „gyengébb láncszemmel”, hajlamosító, érzékenyebb központi idegrendszeri területtel”, ami kedvezőtlen körülmények (pl. stressz) egy adott elért fejlettségi szinten jelentkezve már elmaradást, gyengeséget, zavart is jelezhet egy adott szerv működésében. Így pld. egy az adott kornak megfelelően elvárható szinthez képest gyengeség jelentkezhet a mozgáskoordináció, a beszéd, az önállósági funkciók kialakulása, vagy akár bizonyos mentális képességek területén is. Ezek többnyire az idegrendszer érésével, erősödésével vagy célzott fejlesztéssel, funkciógyakorlással, szorongásoldással a fejlődés során, legtöbbször serdülőkor után eltűnhetnek, javulhatnak, egyensúlyba kerülhetnek.

De felnőtt korban is megnyilvánulhatnak „gyengébb láncszemeink,”, hajlamosító tüneteink, amik pld. stressz vagy nagyobb megterhelés hatására ismét jelentkezhetnek pl. vizsgahelyzetben, szorongáskeltő, konfliktus, stressz helyzetekben egyesek közülünk hasmenéssel, mások fejfájással, gyomorfájással, szédüléssel, erős bénító szorongással, remegéssel vagy akár a már elhagyott, korábban megnyilvánult dadogással is reagálhatnak. Fenti tünetek a feszültség megszűnésével legtöbbször ismét elmúlnak, gyengülnek.

Míg a természetes beszédügyetlenség, a gyermek fejlődése kezdetén élettani jelenség, 3 éves korban előfordulhat, hogy a gyermek gazdag képzelet áramlását, fantáziáját élőszóban követni nem tudja. Beszédvágya nincs arányban a beszéd motoros kifejezési képességével, ami természetes beszédügyetlenség, de ha a gyermek közvetlen környezete túlaggódik a gyermek helyes beszéde miatt, a beszédartikulációs zavar rögzülhet az erre hajlamos gyermekekben.

Mint tudjuk a beszéd is motoros tevékenység, nem ritka az sem, hogy a gyermek mozgáskoordinációs gyengesége összefüggést mutat a beszéd motoros gyengeségével is. Így gyakori, hogy a logopédiai és pszichológiai kezelést a mozgáskoordináció fejlesztésével is elősegítjük.

A 6-8 éves korban beinduló dadogás, amit a szülők elmondása szerint, az iskolakezdés vagy egy „banális ok” indított be pld, megijesztette valaki, rákiabáltak vagy pld. egy kutyától megijedt és attól kezdett el dadogni, legtöbbször nem oka, hanem előhívó tényezői a dadogásnak, a genetikailag, idegrendszerileg arra hajlamos gyerekben.

Minél nagyobb egy gyermek a fejlődése során, annál nagyobb verbális, szóbeli követelménynek, teljesítménynek kell eleget tennie, így nem ritka, hogy a dadogás tünete egy bizonyos terhelés után jelenik meg az idegrendszerileg erre prediszponált gyermekek esetében. Ez magyarázza sokszor azt a tényt, hogy míg a gyermek óvodás korban nem dadogott az iskolás korral (ahol egyre nagyobb verbális elvárásoknak is meg kell felelni) egyszer csak megjelenhet a dadogás is.

A dadogó gyermek kóros lelki tényezői

Közös jellemzője a beszédben, kommunikációban, kifejező képességben megnyilvánuló bizonytalanság és többnyire a szókincs elégtelensége is.

Minthogy az ember a beszéd révén teremt kapcsolatot a külvilággal, így fejezi ki önmagát, ha a gyermek számára a beszéd kezdetén hiányzik a pozitív visszajelzés, mert a környezete elégedetlen vele, ezt ő a szeretet elvesztésének élheti meg. Ez pedig önbizalom hiánnyal és a megkapaszkodás képtelensége érzetével, bizonytalanságával járhat együtt. Az ilyen szorongás az erre idegrendszerileg hajlamosított gyerek beszédében kifejeződő zavarhoz vezethet.

A dadogó aztán e fogyatékossága miatt visszahúzódóvá, gátlásossá válhat. Nem kezdeményez, érzékenyen reagál környezetére, érzelmileg instabil, nem mer, és nem tud kapcsolatokat teremteni, megszólalni. Gyakran előfordul gyerekek körében, hogy csúfolódásnak van a dadogó kitéve, amitől erősödik benne a másság érzése, szorongása. Ez az ördögi kör alapján erősíti a beszéd félelmet és így a dadogást is. A gyermek egyre jobban visszahúzódhat, így elmagányosodhat.

A dadogás hátterében tehát főleg idegrendszerileg hajlamosító tényezők és a szorongás áll.

Fiziológiai értelemben a dadogás a hangszalagok görcsös összehúzódása a beszédmotoros rendszer gyengesége.

Pszichológiai értelemben azonban a jelképek nyelvén fejezi ki azt, hogy sikertelenül, görcsösen próbál megkapaszkodni elsősorban az anyjában, környezetében.

A dadogás tehát pszichológiai értelemben szorongást fejez ki és neurotikus elhárításnak, vagyis védekezésnek a következménye. Olyan regressziós (visszaesési) tünet a beszédfejlődésben és az érzelmi fejlődésben is, amely összefügg a megkapaszkodási igény sikertelenségével, frusztrációjával, bizonytalanságával. Ennek a folyamatnak rendszerint a korai gyermekkorban visszanyúló gyökere van, amelyben a gyerek nem kapja meg a számára nélkülözhetetlen érzelmi biztonságot. Ilyen állapotban akkor kerülhet a gyerek, ha testi, lelki önállóságának túlzott korai megkövetelése nem teszi lehetővé számára, hogy a különféle feszültségekből származó indulatait és érzelmeit megossza anyjával és környezetével és megtanulja ezeket az érzelmeket megfelelően kifejezni. De hasonló helyzetbe kerülhet akkor is, ha a szülői, vagy közvetlen környezeti attitüd túlságosan aggódó, szorongó, gyenge és e miatt nem tudnak biztonságot sugározni.

Miért több a dadogók között a fiú?

Nemzetközi adatok alapján a dadogás háromszor gyakoribb a fiúk körében, mint a lányok között. Ez részint örökletes tényezőkkel függ össze. A fiúk idegrendszere sérülékenyebb, később érnek, és ellenállásuk is gyengébb, részben az azonosítási minta, az apai modell gyengeségével, bizonytalanságával magyarázzák. Az apa szerepe, különösen a fiú gyerekek esetében a gyerekek személyiségfejlődése során legalább olyan fontos, mint az anyáé. A fiú gyerek az apjától sajátítja el a nemének megfelelő viselkedést, így építi be énjébe. A határozatlan apa minta –bizonytalan apa modell– kisebb biztonságérzetet rögzít a fejlődő énben, s ennek is köze van a dadogás kialakulásához az erre hajlamosított gyermekben. A szülők közti akaratlan szerepcsere-rideg, kevésbé elfogadó, teljesítményorientált anya és a megértőbb, gyengébb apa-az azonosulás szempontjából a kisfiúk helyzetét megnehezíti. A kislányoknál legtöbbször az anya utánzása, azonosulás az anyával énerősítő hatású.

A dadogás görcse legtöbbször oldható

A kombinált pszichológiai és logopédiai kezelés a leghatékonyabb a dadogás gyógyításában. Csak a logopédiai (tüneti) kezelés a tapasztalatok szerint, különösen a súlyosabb dadogó gyerekek kezelése esetében nem elegendő, vagy csak átmenet eredménnyel jár.

A dadogás oka, mint láttuk szerteágazó, így a kezelése is összetett gyógymódot kíván. Általában azokban az esetekben hatékony a dadogás kezelése, ahol a logopédiai (tüneti) és pszichológiai (oki) kezelés egymásra épülve, egymást erősítve, egyszerre valósul meg.

Előfordul, hogy a dadogás kezelését orvosi vizsgálat (neurológiai) is megelőzi, amennyiben az előzetes részletes logopédiai és pszichológiai vizsgálatok azt indokoltnak tartják.

A gyermekkori dadogás gyógyítása leginkább 5 éves kortól lehetséges, mivel ettől a kortól kezdve tudja a gyermek figyelmét igazán összpontosítani akár huzamosabb ideig is, a játékosan alkalmazott módszerekre.

Gyermekek esetében különösen szükséges az is, hogy a szülők igyekezzenek együttműködni a gyógyítókkal, de az sem hanyagolható el, hogy a dadogó személy-legyen bár gyermek vagy felnőtt- maga is akarjon megszabadulni a bajától.

 

3 hozzászólás

  1. Tisztelt Címzett!

    10 éves fiú unokám (ikerfiúk nehéz szülés) mindig is kicsit dadogott. Voltak olyan időszakok is, amikor jobb volt a helyzet, de mostanra nagyon komoly méreteket öltött a dadogása. Most megy 3. osztályba, de bármilyen tündéri a tanítónénije, így nem tudom, hogyan fog boldogulni.
    Nagyon kérem, szíveskedjenek egy olyan elérhetőséget megadni, ahol kombinált pszichológiai és logopédiai kezelést kaphatna a gyermek.
    Édesanyja születése óta minden helyre (logopédia, Meixner alapítványi torna, stb.) elvitte, de ezt még meg szeretnénk próbálni.
    Előre is köszönöm a segítségüket.

    Tisztelettel:
    Gondos Judit

    • Kedves Judit! Kérem, vegye fel a kapcsolatot Egry Évával:30/9993040. Ő egy logopédus, válaszolni fog Önnek.
      Üdvözlettel: Egervári Lilla

  2. Jó napot kívánok a 4 éves kislányom egy hete el kezdett Dadogni. Eleinte szavakat ismételt mostmar szavak első betűjét kezdte elnyutva mondani. Szeretnék segítséget kérni!

Szólj hozzá

kettő × egy =