Mi történik az iskolaérettségi vizsgálaton?

A beiskolázás feltételeiről

I. A beiskolázásról

A törvény szerint, az a kisgyerek, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a 6. életévét iskolakötelessé válik, ami azt jelenti, hogy megkezdheti tanulmányait az Általános Iskola első osztályában.

2016 szeptemberében tehát azok a kisgyerekek mennek iskolába, akik 2010. szeptember 01. előtt születtek és 2016. augusztus 31.-ig betöltik 6. életévüket

Kivételt képez, ha a gyerek életkori fejlettségi szintje nem, vagy még nem teljesen érte el az iskola megkezdéséhez szükséges alapkészségek, képességek elvárható és biztonságosnak mondható szintjét.

A törvény alapján a beiskolázásról az óvodavezető dönt.

Törvényes lehetőség van arra, hogy az óvoda vezetője és szükség szerint, az óvoda logopédusa, és ha van, az intézménypszichológus illetve az óvoda fejlesztőpedagógusa előzetes szűrésük és véleményük alapján, a szülővel való közös megegyezéssel még egy év óvodai nevelést biztosítson a kisgyermek számára és így a gyermek 7 éves korában kerüljön beiskolázásra.

Kivételes esetekben, a Pedagógiai Szakszolgálat (korábban Nevelési Tanácsadó) szakértői bizottsági feladatköre szerint, annak döntése alapján, lehetőség van arra is, hogy a gyermek 8 éves korában kezdje meg az Általános Iskolát.

Mikor kell elvégezni a 6 éves gyermek iskolaérettségi vizsgálatát?

  • ha a beiskolázással kapcsolatban nézetkülönbség van az óvoda és a szülő között, vagy ha nehezen vagy bizonytalanul ítélhető meg a kisgyerek beiskolázáshoz szükséges fejlettségi szintje
  • ha a gyerek valamilyen oknál fogva nem járt óvodába
  • netán egy már halasztott év után is szükségesnek ítéli meg az óvoda, a gyermek vizsgálatát, akkor kezdeményezi a gyermek adott kerülethez tartozó Pedagógiai Szakszolgálatában a (régebben Nevelési Tanácsadóban) szakemberek= Szakértői Bizottság, által történő iskolaérettségi vizsgálatát.

Ki kezdeményezheti a gyermek iskolaérettségi vizsgálatát a tankerületi Pedagógiai Szakszolgálatnál (Szakértői bizottságnál)?

A fent leírtak alapján az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő is kezdeményezheti (Nkt.45.§ (2) c.) a kerületi Pedagógiai Szakszolgálatnál a Szakértői Bizottsági vizsgálatot a gyermek beiskolázása eldöntése céljából.

2. Milyen optimális, átlagos készségek, képességek szükségesek a 6 éves korú kisgyermekek beiskolázásához, iskolaérettségéhez?

Fontos mérföldkő egy család és egy kisgyerek életében a gyerek készségeinek, képességeinek megfelelő fejlődési szint elérése az iskolakezdéshez.

Az egyéni fejlődés ütemét, sorrendjét és az ahhoz szükséges időt nem lehet „megspórolni” Ugyanakkor, fejlesztőpedagógiai és pszichológiai fejlesztéssel segíteni lehet a felzárkóztatásban azt a kisgyereket, aki az adott fejlődési fázisban valamilyen oknál fogva elmaradást mutat. Ehhez szükséges, hogy mind a szülő, mind a pedagógus és a szakemberek időben felismerjék a gyereknél jelentkező esetleges fejlődésbeli elmaradásokat, és a lehetőségek szerint, kezdeményezzék és elfogadják a problémának megfelelő szakemberek segítségét.

Az iskolakezdés, a tanulás/tudás alapjainak sikeres elsajátítása, egy életre meghatározhatja a gyerek, tanuláshoz, ismeretszerzéséhez, érdeklődéséhez, önértékeléshez, motivációhoz, és a közösségi és társas kapcsolatokhoz való viszonyulását.

A gyerek esetleges korai iskolába lépése során szerzett szükségtelen kudarcok- a még éretlen testi, fizikai, esetleg értelmi, pszichés vagy szociális fejlődés miatt- rányomhatják bélyegüket a gyermek további sorsának alakulására, a képességeinek megfelelő sikeres fejlődés kibontakozására.

Ahhoz, hogy a gyerekek képesek legyenek egyenlő esélyekkel indulni az oktatási rendszerben a beiskolázáskor az ismeretek elsajátítási folyamatában, az alábbi feltételeket említjük meg a teljesség igénye nélkül.

A beiskolázandó 6 éves kisgyereknek a korához mért testi, fizikai, érzékszervi, idegrendszeri fejlettségen túl, megfelelő szociális érettséggel, alkalmazkodási, késleltetési, kitartási képességgel, munkatempóval, munkaérettséggel és feladattudattal is rendelkeznie kell a folyamatos kiegyensúlyozott ismeretszerzéshez, és az iskolai, közösségi csoportokba való harmonikus beilleszkedéséhez is.

A megismerő funkciók terén a figyelmi koncentráció szintje, a vizuális (látás útján) és auditív (hallás útján történő) érzékelés, észlelés, az alak-háttér megkülönböztetésének képessége, a rövididejű mechanikus szám és rövid mondatok ismétlési képessége az utánzás, a késleltetett emlékezeti funkciók (pl. rövid történet) és annak reprodukálására (visszaadására) való képességei meghatározóak a sikeres tanulási folyamat (írás, olvasás, számolás), az elsajátítás folyamatában. Ugyanígy fontos a saját testkép ismerete, a téri tájékozódási képessége a téri viszonyulások felismerése és az én-határok(pld szabályok, utasítások elfogadásának és betartásának) képessége az együttműködés lehetőségének biztosításához.

A gondolkodási funkciók: lényeglátás, lényegkiemelés képessége, az egyszerű összefüggések felismerése és megértésének képessége és az elvonatkoztatási képesség, valamint a kisiskoláskornak megfelelő problémamegoldó gondolkodás kialakulása és fejlődése a tudás, elsajátítás és az alkalmazkodás alapját képezi.

A számfogalom kialakulása még konkrét szinten jelentkezik 6 éves korban. (5ös, esetleg10-es számkörben tárgyhoz kötve képes egyszerű műveletek végzésére).A több-kevesebb-ugyanannyi fogalmával (a mennyiségi relációk) és az egyszerű műveletek elvégzésének képességével már megteremtődik a matematikai gondolkodás alapja.

A 6 éves kornak megfelelően érett nagy és finomkoordinációs mozgások (az írás alapja) egymásra épülnek. A kialakult és stabilizálódott agyféltekei dominancia, szem-kéz koordináció, formamásolási, ritmuskövetési, utánzási képesség a nyelvfejlődés akadálytalanságához is hozzájárul. (A beszéd is motoros tevékenység)

A nyelvfejlettség felmérése alapvető a verbális tanulás és az emberek közötti kommunikáció, kapcsolatteremtési képesség sikeressége szempontjából. Az írás, olvasás, számolás és az ismeretek tanulása az életben nyelvi úton történik. A hangképzés helyessége a szókincs gazdagsága, a kifejezőképesség helyessége, színessége, a beszédértés, a pontosabb ismeretszerzés és az érzelmi szükségletek kifejezésének és az emberi kapcsolatok alakításának eszköze is.

Fontos az is, hogy az iskolába készülő gyermek rendelkezzen elemi ismeretekkel önmagáról és környezetéről is.

A fentiekben felsorolt készségek, képességek szükséglete a 6 éves korú kisgyerekeknél az érintett szülők számára meglehetősen sok elvárásnak tűnhetnek, (bár még így sem teljes a

felsorolás)de általában a legtöbb gyermeknél ezek a készségek, képességek a gyermek fejlődése során átlagos körülmények között a mindennapi foglalkozások és életvitel hatására többnyire kifejlődnek az óvodáskor végére és az iskolakezdésre. Természetesen, ha az egyes felsorolt részképességek kisebb „erőeltolódással” jelentkeznek, ez nem feltétlenül akadálya az iskolaérettségnek.

A fejlődés üteme ugyanakkor nem mindenkinél egyforma, bizonyos készségek, részképességek elmaradást mutathatnak más részképességekhez képest, (pl. rajzkészség, beszédkészség) ami időben történő fejlesztéssel, funkciógyakorlással korrigálhatóvá válik az iskolakezdésre.

Ugyanakkor nem kevés azoknak a kisgyerekeknek a száma sem, akiknél komplexebb elmaradások jelentkeznek és több idő szükséges, szakemberek (logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus) bevonásával, a felzárkóztatáshoz. Ezeknél a gyerekeknél a lassúbb fejlődésmenet miatt ajánlatos esetleg a további egy év óvodai nevelés biztosítása a stabilabb, sikeresebb iskolakezdéshez, és a probléma komplexitása miatt szükséges lehet az iskolaérettségi vizsgálatra történő beutalásuk is.

3. Mi lehet az oka a lassúbb fejlődésmenetnek, vagy fejlődési elakadásoknak?

A fejlesztési szükségletek különösen akkor fordulhatnak elő, ha a születés előtt, alatt, vagy utána, kisebb, nagyobb megrekedések, vagy hiányok voltak tapasztalhatók az akkor még újszülött, később csecsemő, majd kisgyermek fejlődésében, ami az adott fejlettségi szinten esetleg még nem jelzett komolyabb problémákat, elmaradásokat. (Pld. szüléskor, túlhordás vagy koraszülés, esetleg indított szülés esetén, netán elkékülés- kisebb oxigén hiány jelentkezésekor, esetleg kisebb/nagyobb fertőző betegségek után, vagy akár bizonyos kedvezőtlen környezeti hatások, balesetek, vagy ezek kombinációja következtében.)

Előfordul, hogy már az újszülött korban, vagy csecsemőkorban, majd kisgyermekkorban is megjelennek lelassulások, megrekedések a mozgásfejlődésben vagy a beszédfejlődésben, önállóságában, a szociális együttműködésben, ami felhívja a figyelmet az esetlegesen később is jelentkező és az adott fejlődési szinthez képest elmaradást mutató nehézségekre, esetleg rendellenességekre.

Például. ha a 4-5 éves gyermek még nem képes végig hallgatni egy rövid mesét, vagy kérdésre sem tudja miről, kiről volt szó. Nem érdeklődő. Kérésre sem képes figyelni az elhangzottakra, nem hajlandó elfogadni egyszerű utasításokat, kéréseket, szabályokat sem. Esetleg nem képes egy helyben rövid ideig ülni sem, állandó mozgásban van, ami nem célirányos. Van, hogy nem tud bekapcsolódni a felkínált együttes tevékenységekbe, játékokba, foglalkozásokba. Játékait gyakran váltogatja, tologatja, forgatja, de nem képes elmélyült játékra és együttjátszásra sem más kisgyerekekkel. Van, hogy nem hajlandó rajzolni, nem is érdeklődik utána, mert nem képes megfelelő ceruzafogásra, egyszerű alakzatok rajzolására. Rajzai firka szintűek.

Előfordul, hogy nem tudja megfelelően, vagy sehogy kifejezni szükségleteit. Van, hogy nehézkesen kommunikál, érzelmeit, vágyait, akaratát fizikai erővel vagy testi szinten fejezi ki.(pld. verekszik, rombol, bepisil, bekakil, hasa fáj, erősen pislog, körmét rágja, vagy dadog) Néha makacsul hallgat, vagy nem vesz részt közös tevékenységekben, visszahúzódó, öntörvényű stb.) Gyengébb teljesítményei, figyelmi nehézségei kudarcot jelentenek számára, ami elkeseredést, dühöt, vagy szorongást, és így önbizalom hiányt vált ki belőle

A fentiekben felsorolt nehézségek elszigetelt vagy kombinált formában is jelentkezhetnek, amik felhívják a figyelmet az idegrendszeri éretlenség, esetleg érintettség valószínűségére.

 

II. Mi történik az iskolaérettségi vizsgálaton?

Az iskolaérettségi vizsgálat egy komplex vizsgáló eljárás az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint felmérésére.

A korábbiakban is felsorolt készségek, részképességek, és a gyermek viselkedési, érzelmi, motivációs megfelelése, szakemberek (fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok, szakpszichológusok= Szakértői Bizottság) általi vizsgálatát jelenti, annak eldöntésére, hogy

egy iskolába induló kisgyerek képes-e megfelelni a majdani iskolai alapkövetelményeknek, mind fizikai, lelki, szociális és intellektuális tekintetben is.

Hogy történik a beutalás?

Mint azt korábban említettük a gyereket elsősorban az óvoda utalja be, vagy a szülő kéri gyermeke iskolaérettségi vizsgálatát. Bármelyik formában történik a kérés, az óvoda pedagógusa leírja addigi megfigyeléseit, tapasztalatait a beutalt gyerekről. Amennyiben foglalkozott vele más szakember is (pl. logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) azok véleményét is csatolja a beutalóban. Feltétlenül szükséges, hogy a beutalást és annak tartalmát a szülők megismerjék, és aláírásukkal hozzájáruljanak ahhoz.

Az iskolaérettségi vizsgálatok helyszíne, megszervezése:

Az iskolaérettségi vizsgálatok a Pedagógiai Szakszolgálat épületeiben zajlanak.

A vizsgálatokat strukturált, nyugodt, szorongásmentes, kellemes légkörben, játékos, célirányos feladatok biztosításával végezzük. A gyerekek többsége érdekesnek ítélik meg a játékos feladatokban való részvételt, szívesen vesznek részt a „foglalkozáson”.

A gyermekeket a szülőknek erre célszerű előzetesen felkészíteni, az ismeretlen helyzettől való szorongás elkerülése céljából.
Az iskolaérettségi vizsgálatok 2016. februártól kezdődnek, és az iskolai beiratkozásra, az írásos szakértői vélemény, rendelkezésre áll a szülők számára.

A vizsgálatokra meghatározott napokon, a délelőtti órákban, a szülők előzetes értesítését követően kerül sor. Szükséges, hogy a gyermeket szülők vagy a gyermek felügyeleti jogával megbízott gondviselő/k hozzák a vizsgálatra.

Amennyiben a gyerek-szülő nem tud megjelenni a számára biztosított napon (pl. betegség miatt) szükséges jeleznie és kérni másik időpont kijelölését a Pedagógiai Szakszolgálatnál.

A vizsgálatok időtartama: 2 óra, közbeiktatott szünetekkel.

A gyermekek vizsgálata 2 részből áll:

  1. csoportos vizsgálat
  2. egyéni vizsgálat

A szülőkkel való megbeszélés is 2 ütemű:

  1. a gyermekről való beszélgetés, fejlődési adatairól való tájékozódás, a szülő szakember általi meghallgatása
  2. a gyermek szakértői vizsgálati anyagának és a Szakértői Bizottság döntésének megbeszélése a gyermek beiskolázásáról. Amennyiben szükséges a gyermek fejlesztési javaslatainak, vagy további esetleges vizsgálatainak egyeztetése.

A vizsgálat menete:

A gyermekek először kiscsoportos vizsgálaton vesznek részt, aminek időtartama maximum. 45 perc. A vizsgálatot gyógypedagógus és pszichológus szakemberek végzik.

A gyermekek (egy csoportban 6 fő) egyedül, szülő nélkül vesznek részt a vizsgálaton.

Míg a gyermek a csoportban tartózkodik, addig a szülővel egy szakember beszélget a gyermekkel kapcsolatos fejlődési kérdésekről, esetlegesen felmerült nehézségekről, meghallgatja őt/őket.

A csoportos vizsgálat tartalma:

A vizsgálat során a gyermekek egységes rajzos feladatokat, vizuális (látási), auditív (hallási) emlékezethez kapcsolódó és egyszerű számlálási feladatokat végeznek kiscsoportos formában. E közben megfigyeljük a gyerekek viselkedését. Információt kapunk a gyerekek

társaikhoz és a vizsgálatot végző szakemberekhez való viszonyulásáról, együttműködési készségéről, alkalmazkodási képességük és a türelmük mértékéről. Megfigyelhetjük a gyermekek figyelmének terjedelmét, tartósságát, önálló munkavégzését, motivációját,

feladattartását, kitartásának, fáradékonyságának alakulását. Információt nyerhetünk egy-egy gyerek általános érzelmi állapotáról, esetleges szorongásáról vagy magabiztosságáról.

Az egyéni vizsgálatban megismerhetjük a kisgyerek általános ismereteit magáról és környezetével kapcsolatban is. Megfigyelhetjük gondolkodási funkcióit, egyszerű összefüggések felismerését, lényeg kiemelési képességét. Képet kapunk beszéd és kifejezőkészségéről, kapcsolatteremtő képességéről, mozgásfejlettségéről. Tájékozódunk a mennyiségfogalom, a téri orientáció, a rajzkészség és a kezesség- dominancia kialakulásáról, stabilitásáról. Információt kapunk a megfigyelés a megtartó emlékezet adott szintjéről.

Mindkét vizsgálat (egyéni, csoportos) egymást megerősítve felvilágosítást nyújt a gyerek munkaérettségéről, feladattartásáról, munkatempójáról, monotóniatűréséről, feladattudatáról, figyelmének terjedelméről és tartósságáról, együttműködési képességéről és korának megfelelő terhelhetőségéről .

A vizsgálatok így kiterjednek az iskolakezdéshez szükséges, mozgás, nyelvi, számolási és megismerő funkciói fejlettségére és alkalmazkodási képességére is.

A különféle szakemberek (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológusok= Szakértői Bizottság) a csoportos és egyéni vizsgálat alapján, a több szempontú megfigyeléseket (csoportos, egyéni) és az összegzést követően, a gyermek teljesítménye, szociális érettsége alapján hozza meg döntését a beiskolázással illetve esetleges fejlesztendő területekkel kapcsolatban.

A döntésről és a vizsgálat részeredményeiről és a szükséges fejlesztési javaslatokról a vizsgálatok és az összegzés után azonnal tájékoztatjuk a szülőket.

Iskolaérettségi szakértői vélemény:

A vizsgálati eredménynek megfelelően javasolhatjuk a szülőnek:

  1. a gyermek kezdje meg az általános iskolát (esetleg már ekkor is javasoljuk majdan az iskolában is folytatható fejlesztő foglalkozásokba való bevonását)
  2. a gyermek maradjon még egy évet óvodában – a következő nevelési évben az óvodai nevelés mellett részesüljön pedagógiai jellegű fejlesztésben; logopédiai terápiában, esetleg mindkettőben
  3. a gyermek számára a súlyosabban előforduló problémák/zavar miatt további vizsgálatot, állásfoglalást javasolhatunk a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága felé az SNI (Sajátos Nevelési Igény) felmerülése és az intenzívebb, differenciáltabb és célzottabb ellátást biztosító beiskolázás céljából

A szakértői véleményt mind a szülő, mind a beutaló intézmény, írásos formában kapja meg.

A szülő az írásos szakértői vélemény átvételét személyes aláírásával igazolja.

Amennyiben egy gyerek-szülő nem tud nyomós ok miatt (pl. külföldi tartózkodás, hosszabb betegség) részt venni a megszervezett iskolaérettségi vizsgálatokon, azok számára a pót iskolaérettségi vizsgálat lehetősége biztosított az iskola megkezdése előtt.
A Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai szeretettel és bizalommal várják az iskolaérettségi vizsgálatra megjelenő kisgyerekeket és a szülőket.

Dr. Kaszab Zita

Gyermekklinikus szakpszichológus

1 hozzászólás

  1. Mi tortenik abban az esetben ha a szakszolgalat nem tamogatja a vizsgalat utan a gyerek elso osztalyba valo beiratasat szeptember 1. utan szuletetteknel? Mindenkeppen kell a szakszolgalat velemenye vagy megoldhato a beiratkozas a szakszolgalat kihagyasaval is, ovodai, iskolai ajanlassal? Letezik-e egyedi elbiralas kettos allampolgar 2 anyanyelvu gyermek eseten?

Szólj hozzá

tizenkilenc + 18 =