Mozgásfejlesztés

Mozgásfejlesztés

A mozgásnak a kognitív funkciók fejlődésében kiemelt szerepe van a korai életszakaszban. A mozgáson keresztül jut el a gyermek az őt érdeklő ingerekhez, információkhoz, a mozgáson keresztül tárul ki a világ számára. A fejlesztés során azt a fejlődési utat járjuk be, amelyen végighalad a gyermek a születése után. Változó, hogy kinek mennyi és milyen ingerre van szüksége a fejlődéséhez. Az elmaradt ingereket pótoljuk az optimális fejlődés érdekében.

A mozgásfejlesztésen keresztül az alábbi területek fejlődését serkentjük:

Alapozó mozgások

Ezekben a gyakorlatokban a korai mozgások ismétlése, fejlesztése hangsúlyos. A mozgásfejlődés korai szakaszában be nem gyakorolt mozgások későbbi következménye az összetettebb mozgásokban való elmaradás, ügyetlenség. A kúszás, mászás, gurulás örömszerző funkciója mellett lehetővé teszi az idegrendszeri struktúrák fejlődését, az érési folyamat stimulálását is.

Érzékelés-észlelés

Az önmagunkról való tudást, testhatáraink pontosabb átélését teszik lehetővé az érzékelést-észlelést fejlesztő játékok. A testvázlat fejlődésében is fontos szerepet játszanak a differenciált észlelés eszközei, mert lehetővé válik az ingerek egyre pontosabb lokalizációja, a testtájak pontosabb megélése majd a későbbiekben a beszéd bekapcsolásával a megnevezés is.

Lateralitás

A test két oldalának harmonikus együttmozgása után az oldaliság fejlesztése válik hangsúlyossá. A páros kézzel végzett játékokat felváltják a váltott kézzel, lábbal végzett játékok. Ki-ki maga döntheti el, hogy melyik kezét, lábát használja – lassan kialakul a dominancia is. Sok-sok ismétlődő játék teremti meg a gyakorlás alapját.

Szem-kéz koordináció

Változó, hogy ki mikor ér el a szem-kéz együttes használatának gyakorlásához. Az eltérő fejlődési ütem miatt a foglalkozások anyaga a gyerekek szükségletei szerint alakul.

Finommozgás

A finommozgások fejlesztéséhez változatosak a lehetőségek. Alkalmazzuk a festést, gyurmázást, tépést, csipegetést, zenélést. A hangszerek használata, az ütögetés, a ritmusérzék mellett pontos célzást, jól szabályozott izomerőt, pontos mozgástervezést igényel.

Irányok, tájékozódás

Az irányok ismerete a kognitív feladat mellett igényli a pontos testvázlatot, a testen való tájékozódást. A térben csak önmagunkhoz viszonyítva tudunk tájékozódni, így a tájékozódás gyakorlását előkészítik a korábbi fejlesztések. A játékok sok lehetőséget kínálnak, amelyek az élmények átélésében megkönnyítik a kognitív megnevezések rögzülését is.

Síkban való tájékozódás

A jó téri tájékozódás után lehet az irányokat két dimenzióra leszűkíteni. Biztos testvázlat és téri tájékozódás teszi lehetővé a síkban való eligazodást. Megelőzi a tükörjáték, amennyiben erre lehetőséget találunk.

Szenzoros integráció

A szenzoros integráció éretlensége, fejletlensége a pszichés működés számos területének fejlődését gátolja. Az elmaradás mértékét és területét differenciált vizsgálattal tárjuk fel. A tünetek, a gyermek fejlődésének adatai, és a vizsgálati eredmények alapján határozzuk meg a fejlesztés irányát. A szenzoros integráció fejlesztésének eszközei a gyermekek számára vonzóak, az újdonság élményét adják. A terápia légköre elfogadó és támogató. A terapeuta céltudatos irányítása mellett a gyermek kezdeményezhet, a biztonságos környezetben próbálkozhat. A próbálkozás és gyakorlás segíti elő az integráció fejlődését, amelynek mértéke megismételt vizsgálattal mérhető.

 

Dorner Márta

Szólj hozzá

négy − 2 =